Cunningham regénye érdekes hármas párhuzam író, olvasó és főhős élete között. Virginia Woolf, Laura Brown és Clarissa Dalloway egy-egy napját meséli el, de ennél sokkal többet is ad. Betekinthetünk abba az egyedi és megismételhetetlen folyamatba, ami az olvasás triumvirátusa (író-olvasó-főszereplő)…
Chopin korai feminista regényének olvasása során tanúi lehetünk annak a küzdelemnek, amit egy eddig öntudatlan, eltartott nő magára találása jelent. Edna egyfajta álomvilágban élt eddig, valódi érzések, gondolatok nélkül. Hiába ment férjhez és szült két gyereket, ezeket a kapcsolatokat nem élte meg…
Természetesen ehhez a könyvhöz is egy filmen át vezetett az út, ám sajnos az ideális sorrendet nem sikerült betartani, így előbb láttam a Tim Burton-Johnny Depp-Helena Bonham-Carter trió által fémjelzett, zseniálisan őrült művet, az Éjsötét árnyékot. A film maga egy 70-es években készült kultsorozat…
Azt hiszem, egy időre kivégeztem az írónő műveit, de hiába olvastam mostanában több könyvét is, egyiket sem lehet sablonosnak nevezni. A legutóbbi, Sexing the cherry - a cím amúgy nem olyan egyértelmű, mint ahogy elsőre tűnik, a cseresznyefa "nemének" megállapítására vonatkozik, tehát több köze van…
Egy letagadhatatlanul önéletrajzi ihletésű regény, mely számomra ismét azt az üzenetet hordozza, hogy a vallás kegyetlenül megnyomoríthat egy embert. A regény főhőse, Jeanette (!) egy szűk, erősen vallásos közösség tagjaként nő fel, édesanyja vallási műsorokat hallgat a rádióban, és a helyi közösség…
Tipikusnak induló érdekházasság (ez már önmagában szomorú), ami végül mégsem szokványos véget ér: a két fél egymásba szeret. Mert Gárdonyi szerint ez ilyen egyszerű. Ez a legnagyobb gondom ezzel a regénnyel: minden a végletekig le van benne egyszerűsítve. Két fiatal, szép és kedves ember összekerül…